A Magyar Turisztikai Ügynökség számára kiemelten fontos, hogy a most nevesített turisztikai térségeket egyrészt bemutassa a belföldi és a külföldi utazóknak, másrészt az ezekről elkészített, ingyenesen rendelkezésre álló és használható marketinganyagokkal segítse a helyben működő szolgáltatók munkáját.

A Kormány konkrét lehatárolással együtt határozza meg Magyarország turisztikai térségeit. A térségek kijelölésével a cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS2030) céljaival összhangban.

A kormány 11 turisztikai térséget jelölt ki, mellyel a cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele. Az alábbiakban a konkrét lehatárolás áttekinthetőségét segítjük letölthető térképpel és telpüléslistával. 

A Magyar Turisztikai Ügynökség célja és feladata, hogy növelje Magyarország, mint úti cél versenyképességét, aktívan hozzájáruljon ahhoz, hogy az ország még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon az utazók számára. Ebben Budapestnek és Budapest környékének is kulcsszerepe van.

A Balaton turisztikai térség hazánk egyik legkedveltebb úti célja, amely a klasszikus vízparti üdülés mellett páratlan természeti látványosságokkal, kulturális attrakciókkal és tartalmas programokkal várja a turistákat a nyári főszezonon kívül is.

A Budapest környéke turisztikai térség magában foglalja a már korábban is nevesítésre került, aktív és ökoturisztikai kínálati elemekben, történelmi, kulturális értékekben gazdag Dunakanyar térséget.

Bük-Sárvár turisztikai térség kínálatának zászlóshajóit Bükfürdő és Sárvár nemzetközi vonzerővel rendelkező gyógyfürdői jelentik, de az egészségturisztikai célpontok mellett a desztináció kulturális értékei sem elhanyagolhatóak.

Debrecen és térsége turisztikai térség már korábban is nevesített turisztikai térségként Magyarország egyik legkomplexebb turisztikai kínálatával rendelkező területe, mely jelentőségét tovább növeli a nemzetközi repülőtér.

A Győr-Pannonhalma turisztikai térség nevesítésével egy viszonylag kis kiterjedésű, könnyen bejárható, de számos kulturális értéket tartogató desztináció jött létre.

A turisztikai térség megközelíthetőségének megkönnyítése, mind Budapest, mind Románia felől új turisztikai folyosókat nyit meg, amelyek a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára.

Az új turisztikai térségként nevesített Mátra-Bükk két, a hegyvidéki jellegnek köszönhetően közös vonásokat is hordozó, de alapvetően eltérő kínálati elemeket tartalmazó, hagyományos turisztikai célterületet egyesít közös turisztikai térségben.

Igazi kulturális és borgasztronómia élményhalmaz várja a turistákat a Dunántúl déli részén, a Pécs-Villány turisztikai térségben.

Az elsők között turisztikai térséggé nyilvánított Sopron-Fertő turisztikai térségből Bük városa 2020-ban áthelyezésre került az újonnan létrehozott Bük-Sárvár turisztikai térséghez. Bük átsorolásával Sopron-Fertő térségében még hangsúlyosabbá vált a kulturális kínálat vezető szerepe.

Az új Szeged és térsége turisztikai térség meghatározó vonzereje Makovecz Imre kulturális öröksége, Makó és Mórahalom egészségturisztikai kínálata, valamint Szeged kulturális és építészeti értékeinek sora.

Tokaj térsége elsősorban egyértelműen a borhoz kötődő turisztikai élményígéretként pozicionálható, mely kiegészül a Zemplén aktív turisztikai kínálatával, illetve a desztináció ikonikus váraival