Marketingtevékenység


Annak érdekében, hogy Magyarországról, mint nemzetközileg releváns turisztikai célpontról egységes és vonzó kép alakuljon ki a célzott küldőországok turistái, valamint a belföldi turisták körében, a turisztikai márkastratégia mentén kidolgozott, folyamatos marketingtevékenységre van szükség. 

Az egyes nemzetközi küldőpiacokon kialakult turisztikai Magyarország-imázs nagymértékben eltér: minél távolabbi országot vizsgálunk, hazánk annál kevésbé ismert, ennek következtében a Magyarország-kép is általánosabb, kevésbé részletes. A marketing és értékesítési tevékenység célja, hogy turisztikai növekedésre váltsa azt a tényt, hogy Magyarország, és ezen belül Budapest Európában egyedülállóan hordozza magában versenytársaihoz képest a tradíció és innováció kettőségét a márka szempontból kiemelt erősséggel bíró területeken (kultúra, építészet, biztonság, életstílus, kreativitás, illetve meghatározó adottságként a víz tematikája).

A tevékenység elsődleges feladata, hogy elsősorban versenytársainkhoz képest, illetve Európán belül pozícionáljuk hazánkat, meglévő márkaerősségeinkre építve meghatározzuk azt az egyedi szegmentálást, amelyben különlegesek és egyedülállók vagyunk, azt az élménykínálatot, amelyet hazákban érhetnek el. A nemzetközi pozicionálás alapján megalkotott márkaüzenet, kampánykommunikáció adja az alapját a hosszú távú márkaépítésnek és a közvetítendő üzenetrendszernek.

A stratégiai szemlélet érvényesítése elengedhetetlen a tényleges eszközrendszer területén is, azaz gondosan felépített, tudatosan megtervezett, 360 fokos egymásra épülő eszközöket alkalmazó kampányok zajlanak, erős digitális fókusszal, amelyek a kiválasztott célcsoportokat az általuk preferált felületeken, számukra fontos üzenetekkel, számukra érthető nyelvi és képi világgal érik el.

A márkarendszer és a marketingkommunikációs tevékenység átalakítása, új alapokra helyezése mellett a külpiaci értékesítés is stratégiai szinten átalakult az elmúlt évek során. Ennek első lépését a küldőpiacokon végzett kutatások képezték, amelyek alapján kialakult az átfogó, illetve a külpiacokra szabott értékesítési stratégia. Ezen stratégia részét képezik az egyes piacokra kiajánlható desztinációk, termékek, a legfontosabb üzenetek és az értékesítés csatornái is.

Az értékesítési stratégia megalkotásakor Magyarország küldőpiacainak kategorizálása során olyan csoportokat hozott létre az Ügynökség, melyek tagjai hasonló karakterűek, lehetővé téve a stratégiai irányvonalak meghatározását az adott országcsoportokra.

n