Térségek meghatározása és szemléletváltás

Hosszú munka végére tett pontot a 2020-ban megjelent kormányrendelet a turisztikai térségekről, és egyfajta mérföldkőnek számít az MTÜ és a hazai turizmus életében, egyszersmind szemléletváltást is tükröz. Az 5 kiemelt turisztikai fejlesztési térséget 11 turisztikai térség váltotta, melyeknek részét képezik a korábbi térségek is. Az térségek lehatárolása során a vonzerő, a földrajzi és infrastrukturális adottságok, valamint a turisztikai mutatók mellett fontos tényező volt mind a belföldi, mind a nemzetközi értékesíthetőségi szempontoknak történő megfelelés.

A vidéki térségek kijelölésével a cél a turisztikai feladatok ellátásnak még hatékonyabbá tétele, több településből álló, jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása, összhangban a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030- Turizmus 2.0 stratégia  céljaival. Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre helyeződik át, eszerint szeretné az MTÜ a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni.

A Kormány 2017. októberben fogadta el a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-at, amely 2030-ig egyfajta zsinórmértékül szolgál a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedők számára. A fejlesztések és a marketingtevékenység fő fókuszában akkor a törvényben megjelölt öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség – a Balaton, a Sopron-Fertő, a Dunakanyar, a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy-Tisza-tó és a Tokaj-Felső-Tisza-Nyírség – állt. A 2016-os paradigmaváltás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a magyar turizmus növekedésének mértéke évek óta meghaladta az európai uniós és a világátlagot is. Minden évben folyamatosan nőtt a beutazó turisták száma, és minden évben folyamatosan emelkedett a belföldi utazók aktivitása is.

Budapest és környékének turisztikai kölcsönhatása

A fővárosnak és környékének a jelentősége megkérdőjelezhetetlen a magyar turisztikai palettán.

A stratégiában a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségként szerepelt, azzal a nem titkolt céllal, hogy a fővárosba érkező, jellemzően külföldi turisták tartózkodási idejét és költési hajlandóságát növelje.

A 2021-ben a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 frissítéseként a Kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030- Turizmus 2.0  stratégia a 429/2020 (IX.14.) Korm. rendeletben nevesített 11 turisztikai térség mellett Budapesttel, mint Magyarország elsőszámú nemzetközi desztinációjával is foglalkozik. Budapest már jelenleg is jelentős nemzetközi ismertséggel, és jól felismerhető, erős arculattal rendelkezik, amelyet a „Spice of Europe” márkanév is tovább erősített. A főváros széles körben értékesíthető értékajánlata elsősorban a kulturális, egészségturisztikai, valamint gasztronómiai termékek köré csoportosul.

Az új térségi lehatárolás során annyi változott, hogy a Dunakanyar térség átnevezésre került, és kibővült a többi, Budapestről könnyen elérhető kiránduló desztinációval, amelyek szintén szolgálják a fenti célokat. Így a térség 133 településre bővült.

A térség Budapesttel szoros összefüggésben értelmezhető igazán, vagyis a térség kijelölésére akár úgy is tekinthetünk, hogy az agglomerációs gyűrűvel együtt Budapest 10-szer nagyobb lett, 10-szer több élményt nyújt. Ezzel nő a Budapestre érkező turisták tartózkodási ideje és költése, valamint csökken a területi koncentráció, a forgalom széthúzása, a jobb mobilitás és a hatékony látogatómenedzsment révén.

Budapest, mint Magyarország fővárosa önálló desztináció, mint ahogy ezt a szerepét sok évtizede be is tölti, nem térség, de a körülötte lévő települések már térségi szerepet tölthetnek be. Turizmusa kiemelten szerepel a jövőképben, hiszen míg a többi térség konkrétan lehatárolt, és a vendég- és vendégéjszakaszám növelésére fókuszál, addig a Budapest és környéke térség attrakcióival, élménykínálatával elsősorban Budapest vendégéjszakáinak számát növeli.

Új szemlélet

Az új koncepció szerint a jövőben hangsúlyosabban jelennek meg a marketingelemek, mint az imázs, az arculat, a márka, a piaci pozíció, és az értékesíthetőség. Cél a megfelelő pozicionálás, a szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, a fogadóterületek versenyképességének javítása, a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá történő alakítása. Ez a térségi lehatárolás és a minden szinten érvényesülő desztinációs szemlélet történelmi lehetőséget hordoz magában a hazai turizmus fejlesztése szempontjából.

Ehhez az MTÜ több segítséget is ad saját eszközrendszerén keresztül, és Budapest továbbra is legalább annyi figyelmet kap az MTÜ értékesítési és marketingtevékenységében, mint első számú vonzerő, mint a vidéki térségek marketingtevékenysége.

Partnerségben a közös célokért

Budapest kedvező nemzetközi- és belföldi megítélésének, valamint a turizmus és a kultúra előmozdításának segítése a magyar főváros pozícionálásával alapvetően a Budapest Brand Nonprofit Zrt. feladata. Szintén a Budapest Brand feladatkörébe tartozik Budapest, mint turisztikai- és kulturális márka képviselete és kommunikációja, az attrakció- és termékfejlesztés ösztönzése, a turisztikai kínálat befolyásolása, gondozása és koordinálása, a turisztikai termékek marketingjének koordinálása, a szolgáltatói ajánlatok piacra jutásának támogatása.

A létrehozásra váró desztinációmenedzsment-szervezet feladata pedig nemcsak az lesz majd, hogy a térség turisztikai szolgáltatóival együtt végezze a térség fejlesztését és marketingjét, hanem az is, hogy a főváros meghatározott szereplőivel, elsősorban az önkormányzattal és a Budapest Brand-del együtt határozzák meg a főváros és környéke turisztikai irányvonalait, fejlődési fókuszpontjait az MTÜ segítségével.

A koronavírus-járvánnyal terhelt 2020-as év nyárán zajlott a Budapest visszavár! kampány (június 15 – július 15.), melyet Budapest belföldi úti célként való pozicionálása érdekében indított. Az üzenet az volt, legyünk mi magyarok is néhány napra turisták a saját fővárosunkban, ezzel is segítve az itteni vállalkozásokat.

A Budapest 365 - Spice of Europe nemzetközi kampány üzenete, hogy a magyar főváros az év 365 napján mindig tud újat mutatni. A célpiacok 2020-ban a járványhelyzet miatt a közeli országok voltak, így Ausztria, Németország, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szerbia

Elkészült számos Budapest fókuszú kiadvány. Ilyen a Bakancslista kiadvány, amely Budapestet és környékét tartalmazó könyvecskemagyar, angol és német nyelven nyomtatott és online formában. Magyarország legfontosabb turisztikai értékeit, látnivalóit bemutató egyszerű, sematikus térkép is készült, amelynek egyik oldalán Budapest, másik oldalán pedig Magyarország kiemelt turisztikai térségei és attrakciói láthatók. A térkép 12 különböző nyelven érhető el, és a jövőben újabb nyelvi változatokra lehet számítani.

MTÜ aktivitások a főváros szolgálatában

Az MTÜ eddig is számos kampánnyal támogatta a magyar turizmus fellendülését belföldön, külföldön egyaránt az elmúlt években. Ilyen volt a 2018-ban elindult és több etapból álló Spice of Europe – Budapest fókuszú nemzetközi kampány, amely a magyar fővárost és annak kincseit mutatja be a világ számos országában, 100 millió elérést generálva világszerte.

Idén nyáron zajlott a Budapest visszavár! kampány (június 15 – július 15.), melyet Budapest belföldi úti célként való pozicionálása érdekében indított. Az üzenet az volt, legyünk mi magyarok is néhány napra turisták a saját fővárosunkban, ezzel is segítve az itteni vállalkozásokat.

Szintén nyáron indult, bár a helyzetre való tekintettel átmenetileg szünetel a Budapest 365 - Spice of Europe nemzetközi kampány, amelynek üzenete, hogy a magyar főváros az év 365 napján mindig tud újat mutatni. A célországok a járványhelyzet miatt a közeli országok voltak, így Ausztria, Németország, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szerbia.

Budapest 365 - Spice of Europe imázsfilm: https://www.youtube.com/watch?v=pHLKl8WOuu4 

Elkészült számos Budapest fókuszú kiadvány. Ilyen a Bakancslista kiadvány, amely Budapestet és környékét tartalmazó könyvecske, és magyarul és angolul, hamarosan pedig németül is elérhetővé válik nyomtatott és online formában. Magyarország legfontosabb turisztikai értékeit, látnivalóit bemutató egyszerű, sematikus térkép is készült, amelynek egyik oldalán Budapest, másik oldalán pedig Magyarország kiemelt turisztikai térségei és attrakciói láthatók. A térkép 12 különböző nyelven érhető el, és a jövőben újabb nyelvi változatokra lehet számítani.

Mindemellett a Magyar Turisztikai Ügynökség sikeres tárgyalásokat folytatott a nagy nemzetközi Online Travel Agentekkel, melynek nyomán Budapest és Magyarország is kiemelt módon jelent meg a keresésekhez kapcsolódóan.

Budapest a jövőben is hangsúlyosan jelenik meg az MTÜ marketingtevékenységében, ahogy ez eddig is biztosított volt.  

Guller Zoltán, az MTÜ Igazgatósági elnöke kiemeli: Budapest páratlan kulturális és építészeti értékeivel, különleges adottságaival és egyedi atmoszférájával önálló termékként is kiemelkedő vonzerőt jelent a nemzetközi piacon. Ugyanakkor turizmusa kiemelt szerepet tölt be az egész ország turisztikai teljesítményében. Ezért, és a járványhelyzet miatt kialakult helyzet ellensúlyozására a főváros a jövőben is hangsúlyosan jelenik meg az MTÜ marketingtevékenységében.