A 2020-2021-ben megújult Turizmus 2.0 átfogó stratégiai keretrendszer mentén a vendéglátás, mint kiemelt ágazat vonatkozásában külön szegmensstratégia kialakítására került sor. A fejezet a Turizmus 2.0 logikájára építve, intézkedéseivel összhangban és azokat kiegészítve vendéglátás-specifikus javaslatokat határoz meg. A fejezet indíttatása a magyar gasztronómiai hagyományokra, nemzeti örökségre építve a hazai vendéglátás pozíciójának megerősítése, fejlődésének elősegítése, és a vendéglátási kultúra formálásán keresztül a nemzeti identitás és kulturális kötődés megszilárdítása.

Feladatunk a vendéglátás digitalizációjának erősítése és hatékony integrálása az adatvezérelt ágazatirányítás rendszerébe. Ennek előkészítése során elvégeztük a szereplők egységes tipizálását, amely leköveti a tényleges ágazati struktúrát és piaci viszonyokat.

A gasztronómia terén tett erőfeszítések, valamint az állam, a vendéglátóipar és a tényleges minőséget szem előtt tartó szolgáltatók összefogásának eredményeképpen az elmúlt évek során a Bocuse d’Or világversenyen Magyarország versenyzőirendre előkelő helyen végeztek. 2016-ban Budapest nyerte el a verseny európai döntőjének rendezési jogát, amelyen 20 ország versenyzői közül a magyar séf, Széll Tamás állhatott a dobogó tetejére.

A gasztronómiai turizmus olyan turisztikai termék, melynek során a látogató fő motivációja a felkeresett célterületre jellemző ételek és italok megízlelése, a nemzeti és tájjellegű konyha kipróbálása, a desztináció vendéglátási tradícióival való megismerkedés, de megjelenhet az igény a gasztronómiai különlegességek elkészítési módjának elsajátítása iránt is. Motivációt jelenthet továbbá egy-egy híres vendéglátóipari létesítmény – étterem, műhely, gyár – felkeresése vagy speciális ételekhez, italokhoz kötődő fesztiválok (borfesztiválok, szüreti rendezvények), és versenyek meglátogatása. Hazánkban erőteljes fejlődésnek indult a borturizmus is, amely elsősorban a borvidékek meglátogatására, a borok helyben történő fogyasztására és vásárlására, illetve a borász, valamint a borkészítés módjának testközelből való megismerésére terjed ki. A gasztroforradalom hozadéka nemcsak az, hogy a hazai gasztronómia magasabb színvonalú legyen, hanem az is, hogy megnézzük, mit eszünk otthon és az éttermekben, milyen minőségű élelmiszereket vásárlunk, milyen technológiával és mit főzünk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a tradicionális ételeink karrierje véget ér, hanem azt, hogy ezeket minőségi, hazai alapanyagokból, modern technológiával készítsük el.

A hagyományoktól a „gasztroforradalomig”

Magyarország területén történelmileg mindig fontos szerepet játszott a gasztronómia. A Kárpát-medencében a népek és kultúrák sok évszázados keveredése sajátos és egyedi ételeket, ételkészítési eljárásokat, néphagyományokat hozott létre, ezen felül a térség földrajzilag és éghajlatát tekintve nagyon kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik – ezeknek együttesen köszönhető, hogy a magyar gasztronómiában mindennek íze, színe és hagyománya van.

2018 elején komoly presztízsű elismerést kapott hazánk, ugyanis a magyar főváros adott otthont az európai gasztronómia egyik legrangosabb csúcseseményének, az európai Michelin Guide díjátadó ünnepségnek. A budapesti rendezvényen hirdették ki, az újabb vagy megújuló elismeréseket, az eseményen  újabb csillagot érdemelt ki az egyik eddig egy csillagos magyar étterem. Így a közép-kelet-európai régióban először egy budapesti étterem mondhatja büszkén magáénak a két Michelin-csillagos elismerést.

A gasztronómia terén tett erőfeszítések, valamint az állam, a vendéglátóipar és a tényleges minőséget szem előtt tartó szolgáltatók összefogásának eredményeképpen 2013-ban és 2015-ben a Bocuse d’Or világversenyen Magyarország versenyzői – Széll Tamás, illetve Molnár Gábor – a 10., majd a 13. helyen végeztek. 2016-ban Budapest nyerte el a verseny európai döntőjének rendezési jogát, amelyen 20 ország versenyzői közül a magyar séf, Széll Tamás állhatott a dobogó tetejére, a 2017-es világdöntőn pedig a negyedik helyezést érte el. 2018-ban Pohner Ádám jutott tovább a magyar döntőből, majd Torinóban az európai döntőben az előkelő nyolcadik helyen végzett. A 2020-as Tallinni európai döntőn Veres István képviseli Magyarországot.

Minőségi hazai alapanyagok, egyedi borok és ötletes receptek találkozása - ezek az új alapokra helyezett magyar gasztronómia új fókuszai. A nemzetközi jelleg és színvonal egyre több hazai vendéglátóegységben megjelenik, ezzel párhuzamosan mindinkább kidomborodni látszik a nemzeti konyhaművészet is, kiemelt szerephez juttatva a hazai alapanyagokat, ami jótékony hatást gyakorol ezek használatának üdvözlendően terjedő gyakorlatára. A séfek az utóbbi évtizedekben nagy kísérletezőkedvvel dolgoznak újra felfedezett magyar alapanyagokkal, mint a mangalica, a magyar halak, vagy a klasszikusnak számító kiváló minőségű liba- és a kacsamáj, valamint az olyan természetes módon bio alapanyagokkal, mint a vadhúsok.

A gasztroturisták jelentősége

A gasztronómiai turizmus egyes elemei (pl. a borturizmus és egyes gasztrofesztiválok) az utóbbi években világszerte önálló utazási döntést megalapozó tényezővé váltak, de ilyen markáns vonzerő hiányában is elmondható, hogy az adott térség gasztronómiai kínálata meghatározó az utazási döntés meghozatala során.

A gasztronómiai és borturizmus fejlesztése azért is fontos, mert integrátor szerepet tölt be a nemzetgazdaság többi ágazatával való kooperáció révén, hozzájárulva a turisztikai értéklánc számos eleméhez. Támaszkodik a helyi élelmiszer-termelésre, kézműiparra, támogatja a helyi közösségek fejlődését, tradicionális értékeik megőrzését, hozzájárul a desztinációk élménykínálatához. Csökkenti a szezonalitást és kevésbé ismert, látogatott területekre is látogatót vonz.

A gasztronómia által képviselt iparág vendégköre rendkívül vegyes életkorát, igényeit, fizetőképességét tekintve, már csak a kínálat sokszínűsége miatt is. Az elmúlt évekhez képest azonban nagyon sokat változott a vendégkör alapvető igénye: ma már nemcsak a jóízű ételek elfogyasztása van a középpontban, hanem a látványvilág, az újdonság, az étterem és/vagy a séf elismertsége is. Ezek önmagukban elegendők ahhoz, hogy akár többórás autóutat vállaljon a turista.

Hogyan fejlesztjük a gasztronómiai turizmust?

A Magyar Turisztikai Ügynökség célja a gasztronómiai turizmus terén a magyar vendéglátás minőségi fejlesztése, a kereslet és kínálat kapcsolódásának elősegítése, fejlesztése (a termelők összekapcsolása a szolgáltatókkal és végfogyasztókkal), illetve a már elérhető minőségi vendéglátóhelyekben rejlő további lehetőségek kiaknázása, valamint új, potenciállal bíró helyek felfedezése. Tevékenységei közé tartoznak többek között a versenyeztetések, felmérések, a termékek fejlesztési irányainak meghatározására, illetve a fejlesztések realizálása.

A gasztronómia horizontális jellegéből adódóan a csúcsgasztronómiai eredményeken túl, a szélesebb közönséget és vendégkört elérő kezdeményezések is – és leginkább ezek – az Ügynökség tevékenységének részét képzik.

Idei céljaink között szerepel (a teljesség igénye nélkül):

• a vendéglátóegységekben nyújtott szolgáltatások (pl. borkínálat és -ajánlás) borismereti továbbképzés formájában is történő minőségi javítása
• országos gasztro-edukációs roadshow indítása, amelynek célja, hogy a hazai gasztronómiát, az alapanyagokat, az ételeket és a borokat, valamint a gasztrokultúrát, mint utazást befolyásoló tényezőt népszerűsítsük, továbbá, hogy a hazai és térségi turisztikai és gasztronómia szereplőket együttműködésre bíztassuk
• hazánk ízeinek és alapanyagainak a bemutatása, megjelenítve alapanyag-termelőket, piacokat, ahol ezek megvásárolhatók és éttermeket, ahol megkóstolhatók
• minősített vendéglátóhelyek országos adatbázisának létrehozása, melynek kertében kialakításra kerül a minősítési rendszer koncepciója, ami alapján elvégezhető a minősítés.
• a minőségi vendéglátás elősegítése céljából minősítési kritériumrendszer kidolgozása és bevezetése, annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a komplex turisztikai fejlesztési projektekkel
• borhetek, borfesztiválok felmérése, vonzerejük alapján való kategorizálása, esetleges fejlesztéseik konkretizálása
• hazai pincészetek infrastrukturális helyzetének és gasztronómiai kínálatának felmérése és fejlesztése
• magyarországi borutak definiálása, valamint azok lehetőség szerinti revitalizálása

Vendéglátóhelyek besorolása

Január 1-jétől érvényes az új típus szerinti besorolás a vendéglátóhelyeknél, amely lehetővé teszi az ágazat megfelelően szegmentált és átlátható irányítását. A Magyar Turisztikai Ügynökség és a vendéglátásszakmai szervezetek közös álláspontja volt, hogy a hazai vendéglátás fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált a vendéglátóhelyek működését, ellenőrzését és típusát rögzítő jogszabály módosítása. Az eddig hatályban lévő jogszabályok több szempontból is elavultak, hiszen a termékkörök nem álltak összhangban a hatályos áfatörvénnyel, és a statisztikák sem tükrözték pontosan a vendéglátóhelyek típusát és összetételét.
Az új besorolás segítségével pontosan behatárolhatóvá váltak az egyes vendéglátóhely-típusok közti különbségek, ezáltal felállt egy korszerű, a ma piacon lévő üzlettípusokhoz igazodó kategóriába sorolási rendszer.
Az új típusok lehetőséget adnak a specifikus szabályozásra is, így csökkenhetnek az egyes vendéglátóhelyek adminisztratív és üzemelésre vonatkozó terhei. Az új rendszer arra is alkalmas, hogy megismerhetővé váljon az ágazat struktúrája és valós teljesítménye, amely megalapoz egy naprakész adatszolgáltatási mechanizmust is.

A 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a vendéglátó üzleteknek legkésőbb 2021. március 31-ig kell bejelenteniük az új besorolás szerinti változást a jegyző felé.

A tennivalókról a Magyar Turisztikai Ügynökség Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteményét állított össze, melyet ITT tölthetnek le az érdeklődők.